Ne rontsd tovább az életemet,
Hagyjál békén ha nem szeret szíved!
Hadd, hogy elfelejtselek,
Hisz így még jobban szenvedek.

Nem akarok már hallani rólad,
Nem akarom már látni két szemed s arcodat!
Nem akarok már hallani rólad,
Járom inkább saját kis utamat!

Úgysem lesz jobb csak rosszabb,
Úgyis könny borítja arcomat.
Nem érdekel már semmi az életben,
Csak egy dolog hadd legyen végre nyugodt megsebzett szívem.

Nem akarok már beszélni veled,
Sem tudni rólad elfeledem emléked.
Halad az idő egyszer úgyis elmúlik mi most fáj,
Bár nem tudom mi az mi még rám vár.

Felébresztettél bennem mindent,
Lángra gyújtottad újra árva szívemet.
Nem tudok tőled s az emlékedtől szabadulni,
Miért kell nekem szenvedni?

Most már hogyan felejtselek el,
Hisz felbukkantál az emléked hogy temessem el?
Ha te tudod, hogy nem szeretsz engem,
Engedd, hogy legalább tovább tudjon lépni szívem!