Felettem sírhalom domborul
Felettem sírhalom domborul,
Szinte hallom, valaki zokog, könnye sírhalmomra hull.
Érzem, ahogy szíve megszakad,
De én már nem érzem, mitől egykor szívem megszakadt.
Felettem sírhalom domborul s virágok halmaza,
Tudom, innen már nem juthatok haza.
Elhívtak a fények, elhívott a vég,
Szívemben már nincs semmi fájdalom, mely maróan ég.
|